Ozmotikus hipertónia, hipertóniás oldat (hiperozmotikus oldat), ozmózisos nyomás, izotóniás sejtnedv
Ha híg az oldat, akkor az oldott részecskék körül szabadon kialakul a szolvátréteg és marad szabad oldószer-molekula, amely nem tartozik a szolvátburokhoz. A szolvatált részecskék — amelyeknek a mérete többszöröse mind az oldószer, mind pedig a nem szolvatált részecskék méretének — a diffúziós mozgás közben együtt mozognak a szolvátburokkal, egy mozgó egységet képeznek.
Az oldatokban az oldott anyagok a teljes térfogatban igyekeznek a teret homogénen betölteni, hasonlóan, mint ahogy a gázok a rendelkezésre álló tér egyenletes kitöltésére törekednek. Ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez a homogenizálódás diffúzió útján valósulhat meg.
- Aritmia hipertónia kezelése
- Magas vérnyomás kockázat mértéke mi ez
A nem homogén — tehát inhomogén, vagy heterogén — rendszerben a komponensek kémiai potenciálja a hely függvényében nem azonos, ezért önként olyan folyamatok játszódnak le, amelyek az oldatokban ozmotikus hipertónia a gázokban is a komponensek egyenletes eloszlásához vezethetnek transzportjelenség. A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át A részecskék mozgását akadályozza az oldatot és a tiszta oldószert vagy hígabb oldatot elválasztó féligáteresztő hártya, aminek következtében csak ozmotikus hipertónia kisebb méretű részecskék az oldószer molekulái képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű szolvatált részecskék viszont nem.
Az ozmotikus hipertónia hártyával elválasztott oldatoknál a termodinamika miatt, a koncentrációjuk kiegyenlítése végett az oldószer részecskéi a hígabb oldatból a ozmotikus hipertónia felé áramlanak. Az ozmózis oka[ szerkesztés ] Az ozmózis oka az, hogy kémiai potenciálkülönbség van az egymással érintkező két oldat komponensei között és az önként ozmotikus hipertónia kiegyenlítődés folyamán a részecskék méretviszonyai miatt a kisebb koncentrációjú oldat felől több oldószer-molekula jut időegység alatt a féligáteresztő hártyán keresztül a töményebb oldatba, mint onnét vissza a hígabb oldatba.
Ennek az egyensúlyra vezető folyamatnak az eredményeként az oldott anyag kémiai potenciálja a töményebb ozmotikus hipertónia csökken a vízé pedig nőa kisebb koncentrációjú oldatban pedig az oldott anyag kémiai potenciálja megnő a vízé pedig csökken. Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly.
Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük. Ha a nyomás nagyobb, mint az egyensúlyt biztosító nyomás, akkor az oldószer ellentétes irányú áramlása alakul ki, ezt a jelenséget nevezzük fordított ozmózisnak.
A simaizmok működése 1. Az új tények áradásával folyamatosan új felfogások váltják fel a régieket.
Az ozmózisnyomás nagysága kiszámítható hidrosztatikai nyomás mérésével, a mellékelt ábrán látható kísérleti berendezésben. Az oldószer bejutása az oldatfázisba térfogat-növekedést okoz, ennek következményeként az edény függőleges csövében a folyadékszint fokozatosan emelkedik ΔH.
- Magas vérnyomás diuretikum
- Magas vérnyomásból eredő betegségek
Ebből adódóan a folyadékoszlop nyomása ellene hat az oldószer beáramlásának. A folyadékszint a csőben addig emelkedik, ameddig a hidrosztatikai nyomás egyenlővé nem válik az ozmózisnyomással: π.
