A magas vérnyomás terápiás kezelése. Magyar Hypertonia Társaság On-line

A terápiarezisztens hipertónia Szerző: Hypertonia - Dr. Légrády Péter, belgyógyász, nefrológus A magasvérnyomás-betegség hipertónia világszerte népbetegség.

Magas vérnyomás szövődményei között megtalálhatóak:

Magyarországon és között a felnőtt 19 év feletti magasvérnyomás-betegek száma a kétszeresére nőtt, napjainkban a számuk mintegy 3,5 millió. A magyar hipertóniás betegek fele a kezelés ellenére nem érte el a kitűzött értéket — között.

Ezért a Magyar Hypertonia Társaság egyik fontos célkitűzése, hogy minél több hipertóniás beteg jól beállított, azaz kontrollált vérnyomással éljen. Ennek nagyon sok oka lehet, az egyik, hogy a beteg magas vérnyomását nem sikerül rendezni, azaz terápiarezisztens.

A magas vérnyomás szövődményei

A terápiarezisztens hipertónia gyakorisága A terápiarezisztens hipertónia valódi gyakorisága pontosan nem ismert, az irodalomban ez az érték nagyon széles határok között mozog. Ennek oka az, hogy az alapul vett definíció, a vizsgált csoportok és a terápiás célértékek nem egységesek. Munkahelyi felmérésekben és családorvosi praxisokban ez a szám kisebb lehet, míg nagyobb vizsgálatokban, speciális hipertóniaközpontokban viszont egészen magas.

Egy ben közétett adat szerint a gyakoriság 2,9 és 43 százalék között mozog. Az olyan betegek is terápiarezisztensek, akiknek a vérnyomása csak négy vagy több szer kombinálásával éri el a célértéket. A valódi terápiarezisztens hipertóniában szenvedő betegek között a magas vérnyomás okozta szervkárosodások gyakorisága, mint például a bal szívkamra falának a megvastagodása, a szemfenéki kis artériák károsodása, a nagy artériák falának megvastagodása vagy kis mennyiségű fehérjeürítés a vizelettel ún.

A szív-érrendszeriún. Hirdetés Nem valódi kezelhetetlenség - pszeudorezisztencia A terápiarezisztens hipertónia gyanúja esetén az első és talán legfontosabb, hogy a pszeudo, azaz nem valódi rezisztencia lehetőségét minél hamarabb kizárjuk. A pszeudorezisztencia egyik leggyakoribb oka a nem megfelelő módon végzett vérnyomásmérés.

A leggyakoribb hiba, hogy nem jó méretű mandzsettával történik a mérés pl. A méréstechnikai hibák mellett nagyon gyakran a nem megfelelő betegegyüttműködés állhat a háttérben. A gyógyszerszedéssel kapcsolatos nem megfelelő együttműködés független a betegek korától, nemétől, iskolázottságától. A felismerését nehezíti, hogy a betegek megkérdezése vagy a tablettaszámolás nem elég hatékony.

Ezen kívül több sáv és több elnevezés létezik, de az közös bennük, hogy mindkét paraméter szisztolés, diasztolés esetén, ha az egyik érték magasabb, akkor azt értékeljük. Fontos tudni, hogy a vérnyomásértékek emelkedésével arányosan nőnek a kardiológiai megbetegedések kockázatai is, mint a stroke, szívinfarktus, alvási apnoe stb.

A legcélszerűbb a beteget néhány napra felvenni intézetbe, és ellenőrzötten adagolni a vérnyomáscsökkentőit. A betegegyüttműködés napi egyszeri gyógyszerszedés mellett a legnagyobb, napi két- vagy háromszori bevétel mellett már jelentősen csökken. Az egyszeri gyógyszerszedés rendszerint kombinált hatóanyag-tartalmú gyógyszerrel valósítható meg. A célérték el nem érésének oka lehet a nem megfelelő gyógyszerválasztás is.

Fájhat a fejünk a magas vérnyomástól? Gyógyszeres kezelés Amennyiben az életmód-kezelés nem vezetett sikerre, vagy a vérnyomás szisztolés értéke Hgmm felett van, esetleg egyéb okok állnak fent, a magas vérnyomást gyógyszeresen is kell kezelni. Gyógyszerek között megtalálható a renin-angiotenzin rendszerre ható gyógyszerek, a béteblokkolók, a vízhajtók és egyéb gyógyszerek. A lehetséges kombinációk kiválasztása minden esetben orvosi feladat.

A nem elégséges gyógyszeres kezelés gyakori oka a vízhajtók használatának a hiánya vagy nem megfelelő dózisa, illetve típusa. A vízhajtó kezelés maximális hatékonysága ugyanakkor csak a napi sóbevitel korlátozása mellett várható.

A javasolt 2,5 g nátriumion, ami g konyhasónak felel meg, messze kevesebb, mint a mai magyar valóság. Ki kell deríteni, hogy a terápiarezisztencia hátterében nem áll-e kísérőbetegség, gyógyszer-interakció vagy a magasvérnyomás-betegség másodlagos, azaz szekunder oka.

A gyógyhatású készítmények, a táplálék-kiegészítők, az egyes élvezeti szerek esetleges vérnyomásemelő hatása és a rezisztenciájában játszott szerepe gyakran nem kellően ismert. Ilyenek többek között a nem szteroid gyulladáscsökkentők, a glukokortikoidok, az anabolikus szteroidok, a szimpatikomimetikum-tartalmú készítmények pl. Másodlagos rezisztenciához vezető kísérő betegség, illetve állapot például az elhízás obezitása cukorbetegség diabetes mellitusa túlzott só- és alkoholfogyasztás, a krónikus fájdalom, a diadens készülék magas vérnyomás ellen. Másodlagos hipertónia Terápiarezisztens hipertónia gyanúja esetén mindig gondolni kell másodlagos, ún.

Magas vérnyomás (hipertónia)

Ebben az esetben a magas vérnyomás oka valamely betegség vagy állapot, amelynek rendezésével, kezelésével a magas vérnyomás is megszűnik. A teljesség igénye nélkül ezek közül néhány gyakoribbról lesz szó az alábbiakban. Az obstruktív alvási apnoe OSA a teljes lakosság mintegy 5 százalékát érinti. Körükben a hipertónia előfordulása közel 60 százalék.

Az OSA a szív- és érrendszeri eredetű halálozás esélyét akár húszszorosára növeli, csakúgy, mint az agyi ér eredetű halálozásét és az elalvásos közúti, munkahelyi balesetekét.

A szekunder kórokok között az egyik leggyakoribb a mellékvesekéreg túlműködése. A betegségben jelentősen megnő az aldoszteron nevű hormon termelése. Ez a magas vérnyomás terápiás kezelése hormon a só- és vízháztartás szabályozása révén tartja kordában a vérnyomást. A hormon túlzott termelődése gyógyszerrel nem csökkenthető magas vérnyomás kialakulásához vezet.

Egy frissebb közlemény szerint a magas vérnyomás megerősített szekunder okai között 77 százalékban fordult elő mellékvesekéreg-túlműködés. A valódi terápiarezisztens hipertónia gyógyszeres kezelése nehéz feladat, több - legalább három - hatástani csoportba tartozó vérnyomáscsökkentő megfelelő kombinációját kívánja meg.

A terápiarezisztens hipertónia kezelésének optimalizálásában a magas vérnyomás terápiás kezelése segítséget nyújthat — a már említett okok miatt — a terápia aldoszteronantagonistákkal való kiegészítése.

Magas vérnyomás 8 oka, 3 tünete és 7 kezelési módja [teljes útmutató]

Az aldoszteronantagonisták gátolják az aldoszteron víz- és nátriumvisszatartó, valamint káliumkiválasztó hatását. Az ilyen, úgynevezett káliummegtakarító vizelethajtók kiegészítő alkalmazásakor kitüntetett figyelmet kell fordítani a káliumszint és a vesefunkció ellenőrzésére, hogy a ritka mellékhatásként jelentkező kórosan magas káliumszint elkerülhető legyen.

Természetesen az alap hármas kombináció mellé negyedik vagy többedik szernek az érvényes ajánlásokat és a beteg egyéni igényeit figyelembe véve lehet és kell kiegészítő kezelést választani.

Ugyanazokat a hatóanyagokat megtartva, de fix kombinációban alkalmazva nemcsak a betegegyüttműködés javul, de az összesített vérnyomáscsökkentő és rizikócsökkentő hatás is kedvezőbb. Mára Magyarországon is elérhetővé váltak a hármas fix kombinációk első képviselői. Terápiarezisztens hipertónia eszközös kezelése Egyelőre a terápiarezisztens hipertónia eszközös kezelése nem része a mindennapi gyakorlatnak, csupán alternatív lehetőség.

Nem valódi kezelhetetlenség - pszeudorezisztencia

Ezek közül a veseartériákat kívülről kísérő idegi hálózat hővel való roncsolása, rádiófrekvenciás katéteres ablációja van elterjedőben. Azt is nagyon fontos megemlíteni, hogy a beavatkozásnak nem célja a vérnyomáscsökkentő gyógyszerek számának a csökkentése, esetleg a teljes vérnyomáscsökkentő terápia elhagyása. Ilyenkor a kivizsgálás során alapvetően mindig három kérdést érdemes feltenni: 1. Valódi-e a rezisztencia? Másodlagos-e a rezisztencia? Optimális-e a kezelés?

Légrády Péter, belgyógyász, nefrológus A magas vérnyomás terápiás kezelése. Légrády Péter, belgyógyász, nefrológus, a hipertóniagondozás minősített orvosa, hipertonológus, diabetológus, az Európai Hipertónia Társaság specialistája. A szegedi I. Belgyógyászati Klinikán dolgozik, jelenleg egyetemi adjunktus, részlegvezető. Hypertonia - Dr. Légrády Péter Belgyógyász, nefrológus Hypertonia magazin ban új betegtájékoztató folyóiratot indítottunk útjára a magas vérnyomással élők ismereteinek bővítésére a Magyar Hypertonia Társaság és a Magyar Nephrologiai Társaság szakmai támogatásával.

Mikor javasolt az antihipertenzív terápia? Páll Dénes professzor, a Debreceni Egyetem DE aulájában megtartott, Hipertónia, diabétesz, kardiológia - korszerű gyógyszeres kezelés című tanácskozás kapcsán elmondta: a magas vérnyomás és társbetegségei, a cukor- és szívbetegségek, illetve az érelmeszesedéssel kapcsolatos megbetegedések kezelésének legújabb lehetőségeit ismertetik a szakemberek abban a reményben, hogy a résztvevő háziorvosok, belgyógyászok, gyógyszerészek "holnaptól kicsit másként, finomabbra hangoltan végzik a munkájukat". A társaság legújabb ajánlásai egyértelművé teszik, hogy a magas vérnyomás kezelésében kombinációs kezelést kell alkalmazni, amelyet már a kezelés megkezdésekor fontos elindítani, magyarázta Páll Dénes.

A lap hasznos tudnivalókat tartalmaz a betegségről, kezelésének módjáról, szövődményeiről és elkerülésük lehetőségeiről.